Aktivizálódó választók - távoz - Magyar Televízió,Magyar Gárda,Gyurcsány Ferenc,Gyurcsány Ferencet,Orbán Viktort,Orbán Viktor, - zgfumag Blogja

Továbbiak »

Belépés

			zgfumag.blog.xfree.hu
Ha azért nézel , mert ez a munkád, jó munkát kívánok! GYÁVA NÉPNEK NINCS HAZÁJA! Minden nemzetnek olyan kormánya van aminöt érdemel. Ha valami...			Zámbori Gusztáv 1957.12.05 Offline

Linktáram, Blogom

Blogom,

Képtáram,

Videótáram,

Ismerőseim, Fecsegj

Fecsegj

Aktivizálódó választók - távoz

2007-10-13 23:28:16, szombat

	Forrás: www.forsense.hu 2007. október 12. 15:59 Forsense: Aktivizálódó választók - távoznia kellene a kormányfőnek Ma mindössze a megkérdezettek 4 százaléka véli úgy, hogy jól, vagy kifejezetten nagyon jól mennek a dolgok az országban, ezzel szemben 63 százalék közepesnél rosszabb osztályzattal illeti a közállapotokat. A válaszadók 53 százaléka véli úgy, hogy távoznia kellett volna a kormányfőnek a balatonőszödi beszéd után, míg 41 százalék szerint helyesen döntött, hogy nem mondott le. Aktivizálódó választók A szeptember 18. és 27. között elvégzett közéleti kutatásunk alapján nem volt jelentős változás a lakossági közérzetindexben augusztus óta, a 100 fokú skálán mért mutató 28 pontos eredmény továbbra is egy meglehetősen rossz általános közhangulatról árulkodik. Ma mindössze a megkérdezettek 4%-a véli úgy, hogy jól, vagy kifejezetten nagyon jól mennek a dolgok az országban, ezzel szemben 63% közepesnél rosszabb osztályzattal illeti a közállapotokat. A FIDESZ-t az összes megkérdezett 31%-a választaná, míg augusztusban 26% volt ugyanezen tábor aránya. Az MSZP táborának 1 százalékpontos bővülése 18%-os támogatottságra statisztikai értelemben nem nevezhető szignifikáns változásnak. Az MDF-re az összes megkérdezett 4%-a szavazna, az SZDSZ-re mindössze 2%, a Jobbik támogatottsága pedig alulról közelíti az 1%-ot. Mind a kormány mind az ellenzék munkáját a megkérdezettek többsége inkább negatívan értékeli, de míg az ellenzék esetében "csupán" 57% az elégedetlenek aránya, addig a Gyurcsány-kormány esetében 66%, azaz háromból két megkérdezett ad negatív értékelést. A politikai rendszer egészével szembeni általános elégedetlenséget mutatja, hogy változatlanul igen magas (30%) azok aránya, akik mind a két oldal tevékenységét negatívan értékelik. Egy harmadik a jelenlegi pártoktól független erő támogatottsága 37%. 1. Közérzet, legfontosabb események Nem tapasztalni változást a lakossági közérzetindexben augusztus óta, a 100 fokú skálán mért mutató 28 pontos eredmény továbbra is egy meglehetősen rossz általános közhangulatról árulkodik. Figyelemre méltó, hogy a jelenlegi érték megegyezik az egy esztendővel ezelőtt, a Magyar Televízió ostroma után mért, akkor abszolút mélypontnak számító értékkel. Az azóta eltelt időszak alatt csak átmenetileg emelkedett 30 pont fölé az index értéke. Ma mindössze a megkérdezettek 4%-a véli úgy, hogy jól, vagy kifejezetten nagyon jól mennek a dolgok az országban, ezzel szemben 63% közepesnél rosszabb osztályzattal illeti a közállapotokat. Korábbi felméréseink azt mutatták, hogy az értékelés szoros összefüggést mutat a politikai preferenciákkal, s most sincs ez másként. A Fidesz szavazóinak átlagos értékelése 5 ponttal csökkent augusztus óta, s így jelenleg mindössze 16 ponton áll. Az MSZP szavazói ugyanakkor enyhe emelkedést mutatnak, s így újra megközelíti a közepes szintet átlagpontszámuk (49 pont). A pártválasztásukban bizonytalanok átlagértéke némileg elmarad a teljes lakosság átlagától (26 pont). A számok változásán túl a megkérdezettek által fontosnak vélt eseményekből is kirajzolódik a politikai közhangulat változásának dinamikája. Míg egy hónappal korábban a Magyar Gárda megalakulása szolgáltatta az első számú közéleti témát, addig szeptember második felére ez a téma háttérbe szorult. Három témát emeltek ki a legtöbben az elmúlt hét legfontosabb eseményeik közül: a miniszterelnök balatonőszödi beszéde nyilvánosságra kerülésének évfordulóját, a francia elnök magyarországi látogatását, valamit a Zuschlag-ügyet. 2. Pártválasztás A nyár elmúltával némiképp emelkedett a felnőtt korú népesség politikai aktivitása. Ez olvasható ki mind a magukat biztos szavazóknak mondók arányának 3 százalékpontos emelkedéséből (63%), mind a pártot választók körének ennél nagyobb mértékű, 6 százalékpontos bővüléséből (57%). A pártválasztók számarányának növekedése döntő részt annak volt köszönhető, hogy augusztushoz viszonyítva 5 százalékponttal csökkent azok aránya, akik nem mondják meg, mely pártra szavaznának, s így jelenleg a megkérdezettek 13%-a tartozik ebbe a kategóriába. Az aktivitás erősödéséből elsősorban a Fidesz profitált, jelenleg az összes megkérdezett Most vasárnap melyik pártot támogatná szavazatával?" 31%-a választaná a nagyobbik ellenzéki pártot, míg augusztusban 26% volt ugyanezen tábor aránya. Az MSZP táborának 1 százalékpontos bővülése 18%-os támogatottságra statisztikai értelemben nem nevezhető szignifikáns változásnak. Az MDF-re az összes megkérdezett 4%-a szavazna, az SZDSZ-re mindössze 2%, a Jobbik támogatottsága pedig alulról közelíti az 1%-ot. "Most vasárnap melyik pártot támogatná szavazatával?" A biztos szavazó és pártot is választó csoport létszáma is emelkedést mutat, az egy hónappal korábbi 40%-os mélyponthoz képest 6 százalékponttal többen sorolhatók ide. Itt még jobban lemérhető, hogy a politikailag aktív népesség bővülése elsődlegesen a Fidesz szavazótáborát érintette, s ennek köszönhető a biztos szavazó pártválasztókon belüli arányok eltolódása. Az ehhez a csoporthoz tartozók 57%-a szavazna most vasárnap a Fideszre (+3 százalékpont), 30% pedig az MSZP-re (-3 százalékpont). A szocialista tábor mérete abszolút értékben nem csökkent, de nem is nőtt, szemben a Fideszével. Ennek köszönhető az MSZP-sek arányának csökkenése a növekvő számú biztos szavazó pártválasztók körében. Az MDF támogatottsága kereken 5%, az SZDSZ-é 4%, míg a Jobbik 1%-ot tudhat maga mögött ezen a bázison is. A teljes párttámogatottsági mutató (amely a pártpreferencia adatokat kiegészíti az ismeretlen pártválasztásúak válaszaival arra a kérdésre vonatkozóan, hogy melyik párt győzelmének örülne a leginkább) hasonló eredményekről tanúskodik, mint az egyszerű pártválasztás: a Fidesz támogatói köre 35%, az MSZP-é pedig 20% ez alapján a kérdés alapján. 3. Politikai preferenciák A nem közvetlenül a pártválasztásra vonatkozó politikai kérdések hagyományosan szorosabb képet mutatnak az erőviszonyokról. Mind a kormány, mind az ellenzék munkáját a megkérdezettek többsége inkább negatívan értékeli, de míg az ellenzék esetében ,,csupán" 57% az elégedetlenek aránya, addig a Gyurcsány-kormány esetében 66%, azaz háromból két megkérdezett ad negatív értékelést. Továbbra is a Fidesz szavazói körében nagyobb arányú az elégedetlenség a saját oldal tevékenységével kapcsolatosan (15%), az MSZP-szavazók esetében 8% ugyanez az érték. A politikai rendszer egészével szembeni általános elégedetlenséget mutatja, hogy változatlanul igen magas (30%) azok aránya, akik mind a két oldal tevékenységét negatívan értékelik, valamint hogy a pártválasztásukban bizonytalanok mindkét politikai oldal esetében 9-9 százalékponttal magasabb elégedetlenségi szintet mutatnak a teljes lakosságnál. Fontos eredményeket mutat az a kérdés, ahol öt lehetőség közül választhatják ki a kérdezettek, hogy az ország jelenlegi gondjaira szerintük mi volna a legjobb megoldás: MSZP vagy Fidesz kormány, a jelenlegi vezetővel (Gyurcsány ill. Orbán) vagy nélküle, s ötödik opcióként pedig egy, a jelenlegi pártoktól független új politikai erő hatalomra kerülése. A jobboldal erősödéséről tanúskodó eddigi eredmények ellenére itt továbbra is az MSZP vezette kormány hatalmon maradását pártolják többen (a két opcióra adott válaszok összegzése alapján 29%), míg 26% látná a legszívesebben a Fidesz kormányra jutását. Az eltérés - mint korábban, úgy most is - elsődlegesen annak köszönhető, hogy a magukat Fidesz-szavazóknak vallók jóval nagyobb arányban pártolnak át egy képzeletbeli, közelebbről nem definiált harmadik párthoz (24%), mint az MSZP-sek (14%). A harmadik erő támogatottsága a teljes népességben 37%. Egy új típusú kérdésblokk segítségével is megkíséreltük körülrajzolni a pártok potenciális szavazóbázisait. A kérdésben nem a szavazási hajlandóságra, hanem a szó szoros értelmében vett pártszimpátiára kérdeztünk rá, azaz minden egyes nagyobb párttal kapcsolatosan arra kértük a válaszadókat, hogy mondják meg, mennyire érzik magukat közel az adott párthoz. Az ötfokú skálán történt osztályozás alapján a Fidesz a legnépszerűbb (100 pontos skálára kivetítve 54 pontos értékkel), a második helyre azonban az MDF került (42 pont), s csak ezután következik az MSZP (34 pont) majd az SZDSZ (32 pont). Az elutasítási rangsorban a Jobbik szerezte meg az ebben az esetben nem túl előkelő vezető pozíciót, a válaszadók 59% mondta azt, hogy távolinak, illetve nagyon távolinak érzi magától a Jobbikot, 56% volt az MSZP elutasítottsága, 52% az SZDSZ-é, 41% a Fidesz-é, és ,,mindössze" 37% az MDF-é. Ha az elfogadottságot vizsgáljuk (közelinek, illetve nagyon közelinek érzi magához az adott pártot) a Fidesz szerepel a legjobban (39%), az MSZP és az MDF ilyen értelemben vett támogatottsága megegyezik (22%-21%), míg az SZDSZ-é mindössze 13%. Ebben a rangsorban a Jobbik szerepelt a legrosszabbul (8%-os elfogadottság). A kérdéscsoport arra is lehetőséget ad, hogy az egyes pártok szimpatizánsi körei közötti összefüggéseket mélyebben is megvizsgáljuk. Ennek érdekében először ú.n. rangkorrelációs elemzést végeztük, amely végeredményben nagyobb részt várható eredményeket hozott, azaz az egyes kormánypártokkal illetve ellenzéki pártokkal szembeni szimpátia-antipátia hasonló karakterisztikát mutat. Ez alapján azt várhatnánk, hogy az MDF-fel kapcsolatosan is hasonló eredményre jutunk. Ezzel szemben az MDF-fel kapcsolatos vélekedések inkább a kormánypártokéval mozognak együtt, az MDF megítélése leginkább az SZDSZ-éhez hasonló. Ennek oka, hogy az MSZP szavazói közelebb érzik magukat az MDF-hez, mint a Fidesz szavazói. Módszertan Az adatfelvétel 2007. szeptember 18. és 27. között zajlott. N=1000 fő. A mintavétel alapjául a telefon-előfizetőket tartalmazó adatbázis szolgált, a válaszadók meghatározása több-szempontú rétegzett véletlen kiválasztással történt, a mintavételből fakadó hibákat iteratív súlyozás segítségével korrigáltuk. A minta a legfontosabb szocio-demográfiai tényezők (nem, kor, régió, lakóhely településtípusa, iskolai végzettség) alapján reprezentálja a felnőtt korú magyar lakosságot. Az itt közölt adatok nagy valószínűséggel legfeljebb plusz-mínusz 3,1 százalékponttal térhetnek el a mintavételből fakadóan attól az eredménytől, amit az ország összes felnőtt lakosának megkérdezésével kaptunk volna. A balatonőszödi beszéd évfordulója Egy évvel a beszéd nyilvánosságra kerülése után azt vizsgáltuk, hogy miként vélekednek az emberek a Miniszterelnök beszédéről. A megkérdezettek szerint az őszödön elhangzott beszéd inkább a hazugság és a csalás lelepleződésének beszéde volt (47%), mint az őszinteség és az igazság beszéde (39%). A kérdezettek 67%-a szerint rontott a kormány helyzetén a beszéd kiszivárgása, ugyanakkor "csak" 44% vélte úgy, hogy ezzel szemben javított az ellenzékén. A válaszadók 53%-a véli úgy, hogy távoznia kellett volna a kormányfőnek, míg 41% szerint helyesen döntött, hogy nem mondott le. A miniszterelnök tavaly májusi beszéde nyilvánosságra kerülésének évfordulóján 2007. szeptemberi kutatásunkban szerepelt a témával kapcsolatban néhány kérdés. Rögtön az első kérdés választás elé állította a kérdezettet, a két nagy párt közkeletű interpretációja közül kellett kiválasztania mindenkinek a neki megfelelőt. Összességében többen vélik úgy, hogy az őszödön elhangzott beszéd a hazugság és a csalás lelepleződésének beszéde volt (47%), mint ahányan az őszinteség és az igazság beszédének tartják azt (39%). A két nagy párt szavazói kb. 80-80%-ban állnak ki saját pártjuk verziója mellett, míg a bizonytalan pártválasztásúak esetében szintén a ,,hazugságos" interpretáció volt a népszerűbb. Figyelmet érdemlő jelenség ugyanakkor, hogy akik nem hajlandók elárulni, mely pártra szavaznának, azok jóval nagyobb arányban osztják az őszinteség beszédének verzióját, mint a másikat. Az a tény is megerősíti azt az általános tapasztalatot, hogy a pártpreferenciájukat eltitkolók közt felülreprezentáltak a szocialista szimpatizánsok. Amikor a beszéd mai és egy évvel ezelőtti jelentőségére kérdeztünk rá, három válasz kb. azonos arányú támogatottságot kapott: 32% véli úgy, hogy tavaly nagy jelentősége volt, de mára jelentőségét vesztette a beszéd ügye. 31% szerint ma ugyanakkora a jelentősége, mint egy éve, 24% pedig sem tavaly, sem idén nem tulajdonított különösebb jelentőséget. Ennek a kérdésnek a megítélése sem független a politikai szimpátiáktól: míg a Fidesz szavazóinak valamivel több mint fele úgy véli, hogy a beszéd ma éppoly nagy jelentőségű, mint egy évvel ezelőtt, addig az MSZP szavazóinak 41%-a szerint mára aktualitását vesztette az ügy, további 37% pedig úgy véli, hogy már tavaly sem volt jelentősége a beszédnek. A pártválasztásukban bizonytalanok többsége szerint sincs ma jelentősége az őszödi beszédnek, ezért ennek a csoportnak feltehetőleg csak egy kisebb részét lehet megszólítani az ügy napirenden tartásával. A megkérdezettek 67%-a szerint rontott a kormány helyzetén a beszéd kiszivárgása, ugyanakkor ,,csak" 44% vélte úgy, hogy ezzel szemben javított az ellenzékén. A beszéd politikai hatásáról közel hasonlóan vélekednek az MSZP és a Fidesz szavazói. Mindkét csoport többsége szerint rontott a kormány helyzetén a Gyurcsány-beszéd nyilvánosságra kerülése, s mindkét esetben azok vannak a legtöbben, akik szerint javított az ellenzék helyzetén. Míg a tavaly őszi zavargások idején végzett vizsgálatunk szerint kb. ugyanannyian voltak Gyurcsány Ferenc lemondása mellett, mint ellene, addig most utólag a megkérdezettek 53%-a véli úgy, hogy távoznia kellett volna a kormányfőnek, míg 41% szerint helyesen döntött, hogy nem mondott le. Míg a nagy pártok szavazói döntő részt a pártjuk által képviselt álláspontot osztja, addig bizonytalan pártválasztásúak hasonló arányban voksolnak Gyurcsány Ferenc távozására, mint a teljes minta. A tavaly őszi zavargásokért az általunk felsoroltak közül a legtöbben Gyurcsány Ferencet tették felelőssé, 59% szerint nagy, vagy nagyon nagy mértékben hibáztatható a történtekért. Nem sokkal maradnak el tőle a felelősség megítélését tekintve maguk a tüntetők sem (56%), ezzel szemben a rendőrséget csupán 36% hibáztatja. Orbán Viktort valamivel többen tették felelőssé az ügyben (41%), mint az ellenzéket összességében (38%). A Fidesz- és az MSZP-szavazói alapvetően ellentétesen ítélik meg a kialakult helyzet okát. Míg előbbiek többsége Gyurcsány Ferencet, a kormánypártokat és a rendőrséget teszi felelőssé a kialakult helyzetért, addig utóbbiak a tüntetőket, Orbán Viktort és az ellenzéki pártokat. Az MSZP szavazóinak 49%-a szerint Gyurcsány Ferencet nem, vagy csak kis mértékben terheli felelősség a tavaly őszi események miatt. Négy szemponttal kapcsolatosan vizsgáltuk a balatonőszödi beszéd hatását, s megkérdezettek többsége mind a négy esetben úgy vélte, hogy negatív irányú változás következett be. A legnagyobb egyetértés (80%-os) a közhangulat romlásával kapcsolatosan tapasztalható, azaz a reflexiók alátámasztják azt a változást, amelyet a közérzet-index segítségével az elmúlt egy év során kimutattunk. 70% véli úgy, hogy a politikusok megítélése is romlott a beszéd nyilvánosságra kerülése óta, 63% tapasztalt romlást a politika hangnemében, 62% szerint pedig az ország nemzetközi megítélése negatív irányban változott a beszéd hatására. A négy szempont közül hármat hasonlóan ítélnek meg a két politikai táborhoz tartozók: a politikusok megítélésben, a politika hangnemében és a közhangulatban mind az MSZP, mind a Fidesz szimpatizánsinak többsége romlást tapasztalt a beszéd nyilvánosságra kerülésének hatására (bár a fideszesek mindhárom esetben nagyobb arányban voltak ezen az állásponton). A nemzetközi megítélés esetében azonban az MSZP-szavazók valamivel több mint fele stagnálást vagy épp javulást észlelt, szemben a Fidesz-szavazók 76%-ával, akik e tekintetben is hasonló nézeten vannak, mint a másik három kérdés esetében. A politikusokról romló megítéléséhez feltehetőleg a Fidesz parlamenti frakciójának a miniszterelnök beszédei alatt történő rendszeres kivonulása is hozzájárult. Erre következtethetünk abból, hogy a megkérdezettek 76%-a nem ért egyet ezzel a gyakorlattal, többségük kifejezetten ellenzi. Maga a Fidesz-tábor is erősen megosztott e kérdésben, 50%-uk inkább elveti a tiltakozásnak ezt a módját, 48% viszont inkább helyesli. A többi szavazói csoporton belül - ideértve a bizonytalan vagy ismeretlen preferenciájúakat is - viszont alig találni olyan válaszadót, aki helyesli a Fidesz-frakció rendszeres kivonulásait. Ezt a kérdést egyben is megvizsgáltuk a korábban már említett, az ország politikai jövőjére öt válaszlehetőséget kínáló kérdéssel, s az eredmények azt mutatják, hogy azon Fidesz-szavazók körében, akik határozottan ellenzik a parlamenti kivonulásokat (kb. minden negyedik fideszes), többen támogatnának mind egy Orbán Viktor nélküli Fidesz-kormányt (31%), mind egy harmadik erő hatalomra kerülését (29%), mint Orbán Viktor hatalomra jutását. Módszertan Az adatfelvétel 2007. szeptember 18. és 27. között zajlott. N=1000 fő. A mintavétel alapjául a telefon-előfizetőket tartalmazó adatbázis szolgált, a válaszadók meghatározása több-szempontú rétegzett véletlen kiválasztással történt, a mintavételből fakadó hibákat iteratív súlyozás segítségével korrigáltuk. A minta a legfontosabb szocio-demográfiai tényezők (nem, kor, régió, lakóhely településtípusa, iskolai végzettség) alapján reprezentálja a felnőtt korú magyar lakosságot. Az itt közölt adatok nagy valószínűséggel legfeljebb plusz-mínusz 3,1 százalékponttal térhetnek el a mintavételből fakadóan attól az eredménytől, amit az ország összes felnőtt lakosának megkérdezésével kaptunk volna.

0 komment , kategória: Általános

Címkék: közérzetindexben, lelepleződésének, pártválasztásúak, karakterisztikát, szimpatizánsinak, kormánypártokkal, elégedetlenséget, százalékponttal, elfogadottságot, valószínűséggel, támogatottságot, elutasítottsága, megkérdezésével, pártválasztásra, rangkorrelációs, interpretációja, összefüggéseket, pártszimpátiára, támogatottságra, tevékenységével, pártpreferencia, településtípusa, erőviszonyokról, pártválasztókon, elégedetlenségi, preferenciákkal, szavazóbázisait, kormánypártokat, átlagpontszámuk, támogatottsága, elégedetlenség, megkérdezettek, kiválasztással, közállapotokat, végeredményben, legszívesebben, balatonőszödi beszéd, lakossági közérzetindexben, meglehetősen rossz, megkérdezettek 4%-a, összes megkérdezett, kormány mind, ellenzék munkáját, megkérdezettek többsége, ellenzék esetében, elégedetlenek aránya, politikai rendszer, jelenlegi pártoktól, jelenlegi érték, azóta eltelt, index értéke, értékelés szoros, Magyar Televízió, Magyar Gárda, Gyurcsány Ferenc, Gyurcsány Ferencet, Orbán Viktort, Orbán Viktor,

Új komment

Kérjük adja meg a TVN.HU rendszeréhez tartozó felhasználónevét és jelszavát.
Csak regisztrált felhasználók írhatnak kommentet,
amennyiben még nem rendelkezik TVN.HU hozzáféréssel: Klikk ide!

Felhasználónév:
Jelszó:
	Kérem írja be a baloldalon látható számot!
Szöveg:

Betűk: Félkövér Dőlt Kiemelés Kép: Képbeszúrás Link: Beszúrás


Félkövér:	[b] Félkövér szöveg [/b]
Dőlt:	[i] Dőlt szöveg [/i]
Kiemelés:	[c] Kiemelt szöveg [/c]
Képbeszúrás:	[kep] http://...../kep.gif [/kep]
Linkbeszúrás:	[link] http://tvn.hu [/link]